Félixfürdőn tartotta VII. vándorgyűlését a Romániai Magyar Közgazdászok Társasága. Az évente rendezett országos tanácskozáson ezúttal több mint másfél száz közgazdász vett részt, hogy meghallgassa az előadássorozatot, amelynek központi témája az integráció, a régiók kialakítása, működése és fejlesztése volt. Dr. Kerekes Jenőnek, az RMKT országos elnökének jelentős személyiségeket sikerült felkérnie az előadások megtartására, köztük volt Balázs Péter, Magyarország bonni nagykövete, Dobrócsi Nándor, a magyarországi közgazdász társaság vezetőségi tagja, Pécsi Ferenc, a román parlament Európai Integrációs Bizottságának tagja, Birtalan Ákos RMDSZ parlamenti képviselő, Somai József, az RMKT ügyvezető alelnöke, Bodó Barna képviselő, Kolumbán Gábor, a Hargita megyei tanács elnöke, Pillich László, a Heltai Alapítvány ügyvezető elnöke és Tövissi József egyetemi tanár. /Integráció és regionalizmus. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 8./
1999. május 17.
A 80 éves Balázs Péter festőművész lelkét szülőhelye, a kalotaszegi Magyarfenes formálta. Elsőnek Kós Károly figyelt fel rá. Az idős művész most is dolgozik. Kalotaszeg színes néprajzi világát, a patinás kolozsvári tájrészeket festette meg, visszatérően. Egész életműve az erdélyiséget, Erdély szellemét, a szülőföldjéhez és népéhez való töretlen hűségét tükrözi. /Barazsuly Emil: A szülőhely vonzásában. Balázs Péter 80 éves. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 17./
1999. augusztus 23.
A Heltai Gáspár Könyvtári Alapítvány, a Kolozs megyei RMDSZ, a Szarkaláb és a Virágos együttes szervezésében, valamint a magyarfenesi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület, a kisbácsi RMDSZ és a kalotaszentkirályi Ady Endre Kulturális Egyesület hozzájárulásával augusztus 19. és 21. között Kolozs megyében először rendeztek Szent István-napi Találkozót. Négy helyszínen - Kolozsváron, Magyarfenesen, Kisbácsban és Kalotaszentkirályon - zajlott az ünnepségsorozat. - Magyarfenesen a IV. Magyarfenesi Napok keretében rendezték meg a Szent István-napi Találkozót. A helyi Bárdos Péter Közművelődési Egyesület régi álma megvalósult: a falu apraja-nagyja részt vett a rendezvénysorozaton. Kónya Hamar Sándor parlamenti képviselő, a Kolozs megyei RMDSZ elnöke mondott köszöntő beszédet, majd a magyarfenesi születésű festőművész, a nyolcvan éves Balázs Péter kiállítása következett. - Kisbácsban Ferenc István plébános Szent István életművét méltatta, a műsorban fellépett a vajdasági Pancsova Petőfi Művelődési Egyesülete Maroknyi néptáncegyüttese is. - A szamosújvári Téka Művelődési Alapítvány Kaláka népi táncegyüttese Gyulán, a Határon Túli Magyarok hagyományos néptáncfesztiválján aratott nagy sikert. Az aranyosgyéresi táncosok pedig Mohácson léptek fel. - Aug. 21-én Kalotaszentkirályon az egész Kalotaszeg együtt ünnepelt. A Pusztinából érkezett csángó László Erzsébet énekelt, majd a Tarisznyás együttes, a Szarkaláb együttes, s a szintén kolozsvári Virágos együttes adott elő néptáncokat. /Hagyományteremtés a magyar államalapítás 999. évfordulóján. I. Szent István-napi Találkozó Kolozs megyében. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 23./
2001. augusztus 31.
Szept. 5-7. között Bukarestbe várják Őry Csabát, a magyar miniszterelnöki hivatal államtitkárát, és Szabó Tibor HTMH-elnököt. Ezt követően szept. 10-13. között Tabajdi Csaba (MSZP) vesz részt a Bukarestben sorra kerülő roma-konferencián. Ezzel egyidőben Pintér Sándor magyar belügyminiszter is Bukarestbe érkezik szept. 12-13. között, ugyanekkor Balázs Péter magyar külügyi helyettes államtitkár gazdasági témákról, CEFTA-ügyekről tárgyal Bukarestben. Cristian Diaconescu román külügyi államtitkárt szept. 10-11. között várják Budapesten, ahol Németh Zsolt és Szabó Tibor államtitkárokkal tárgyal. Végül szept. 18-án, Budapesten kerül sor a két külügyminiszter elnökletével a román-magyar kormányközi vegyes bizottság értekezletére. /Román-magyar őszi eseménynaptár. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 31./
2001. szeptember 26.
A Hunyad megyei RMDSZ és RMPSZ pályázatírásra felkészítő tanfolyamot szervez szeptember 29-én a dévai Melite Református Gyülekezeti Házban. Neves magyarországi és romániai szakértők tartanak előadássorozatot a hazai és külföldi pályázatok megírási módjáról. A meghívott előadók: Romhányi András, a Magyar Kollégium vezetője, dr. Balázs Péter, a Magyar Alapítványi Központ igazgatója, Beke Márton és Kovács Erika, a Magyarországon tanuló, kisebbségben élő magyar fiatalok elhelyezkedésével, problémáival foglalkozó AGORA iroda részéről. /Pályázatíró tanfolyam Déván. = Nyugati Jelen (Arad), szept. 26./
2002. október 3.
Újfajta együttműködés kialakításáról tárgyaltak okt. 2-án a magyar külügyminisztériumban a magyar és a román megbízottak, annak érdekében, hogy Magyarország átadhassa tapasztalatait Romániának a csatlakozási tárgyalásokkal kapcsolatban. Erről Balázs Péter, a magyar Külügyminisztérium integrációs és külgazdasági államtitkára, valamint Vasile Puscas, a román EU Integrációs Minisztérium főtárgyalója tájékoztatta a megbeszélést követően az újságírókat. A két fél elsősorban azokról a témákról tárgyal majd, amelyek nehézséget okoztak, illetve okoznak az EU- integrációs tárgyalások során - mondta Balázs Péter. /Tapasztalatcsere az EU- tagságról. = Népújság (Marosvásárhely), okt. 3./
2003. január 6.
Tibori Szabó Zoltán képzőművész-monográfiájáról /Ferenczy Júlia, Minerva Művelődési Egyesület, Kolozsvár, 2000. és Balázs Péter, Komp-press, Kolozsvár, 2002./ írt a legnagyobb elismeréssel Szabó Csaba. Tibori Szabó Zoltán egyúttal korképet is adott. A Ferenczy Júlia-monográfiát évtizedes kutatómunka előzte meg. A Balázs Péter-monográfia sem mentes az empatikus megközelítésektől. A szerző az erdélyi közelmúlt történéseit boncolgatja, ezt mutatták korábbi munkái /Teleki Béla erdélyisége -1993, Élet és halál mezsgyéjén - 2001/ is. Tibori számára a Trianon utáni erdélyi sors egy nagy folyó, amelyben a megmaradottak csónakélethez vannak kötve; a sorsszabadság szegényes: kievezni jobbra, kievezni balra, majd visszaülni - vagy egyszerűen már startból bevonni az evezőket. Nem tudna például teljes képet alkotnia az olvasó Balázs Péterről, ha nem ismerné meg a művész reakcióit a kor által kreált igencsak prózai helyzetekben. "Balogh Edgár szinte utasításként rám parancsolt, hogy a jövőben legyek elővigyázatosabb, mert ha egy váratlan ellenőrzés során megtalálják nálam a kilopott iratot, fejbe lőnek érte...". A csónaksors szétszórta a 20. század erdélyi magyar utasait, és a jobb és bal partnak ma is megvannak a szekértábor-maradványai. /Szabó Csaba: Csónaknyira a harmadik parttól. Tibori Szabó Zoltán tényregény-vázlatai. = Szabadság (Kolozsvár), jan. 6./
2003. február 19.
Elhunyt Balázs Péter festőművész /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Dolgozott grafikusként a Világosságnál, riporterként az Igazságnál, rajzot tanított az 1948-ban megalakult Magyar Művészeti Intézet belsőépítészeti szakán, aztán évekig az Utunk irodalmi hetilapot illusztrálta. Sejthetően csángóföldi írásai miatt, két és fél évig különböző romániai börtönökben sanyargatták, ítélet nélkül. Rendszeresen szerepelt kiállításokon. Tibori Szabó Zoltán jelenleg készíti a monográfiát Balázs Péter művészetéről. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter (1919-2003). = Szabadság (Kolozsvár), febr. 19./
2003. március 29.
Márc. 28-án megnyílt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. - Kolozsvár, 2003. febr. 17./ gyűjteményes festészeti kiállítása a kolozsvári Művészeti Múzeumban. A nemrég elhunyt festőművész életművéből válogatott munkák keresztmetszetét adják művészeti munkásságnak. Balázs Péter mintegy nyolcszáz olajfestmény mellett több ezer grafikát és illusztrációt alkotott. /Balázs Péter gyűjteményes tárlata. = Szabadság (Kolozsvár), márc. 29./
2003. augusztus 30.
Balázs Péter festőművésznek, Magyarfenes szülöttének állítanának mellszobrot szülőfalujában, mondta Bárdos Csaba. Az alkotást a Magyarfenes központjában kialakított parkban helyeznék el. A szobrot lakossági hozzájárulásból, valamint pályázatok útján nyert támogatásból szándékoznak felállítani. /(ke): Balázs Péter-emlékszobrot terveznek Magyarfenesre. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 30./
2003. november 5.
Magyarfenesen működik a Bárdos Péter Kultúregylet. A kalotaszegi faluban ápolják a falu szülötte, Balázs Péter festőművész emlékét. Tervezik, hogy felavatják a művész szobrát. Még nem tudják, ki fogja elkészíteni a szobrot. Ajánlatot kértek Hunyadi László marosvásárhelyi és Starmüller Géza kolozsvári szobrászművészektől. Balázs Péter szülői háza még áll, ezt emlékháznak lehetne berendezni, s egyben falumúzeum, kalotaszegi tájház szerepét is betölthetné. /Emlékházzal és szoborral emlékeznének Balázs Péterre. A falu büszke rangos elszármazottjaira. = Szabadság (Kolozsvár), nov. 5./
2004. április 5.
Balázs Péter, Magyarország kijelölt EU-biztosa ápr. 3-án Nagyváradra látogatott, Markó Bélának, az RMDSZ elnökének meghívására. A Magyarországnak nyújtandó európai uniós támogatásokból jut majd a határ menti és a határon átnyúló együttműködési projektekre is, hangoztatta Balázs Péter, aki RMDSZ-politikusokkal, önkormányzati képviselőkkel és polgármesterekkel találkozott. /Határon túli együttműködésre is jut az EU-támogatásokból. = Szabadság (Kolozsvár), ápr. 5./
2004. július 6.
Júl. 5-én hivatalosan átadták a Székelyhíd–Létavértes közötti átkelőt. Az eseményen részt vett Adrian Nastase román, valamint Medgyessy Péter magyar kormányfő, jelen volt Balázs Péter, az EU magyar biztosa, valamint Jacques Barrott regionális ügyekért felelős EU-biztos. Rész vett az ünnepi eseményen a létavértesi polgármester, Kiss Tiborné, valamint Székelyhíd polgármestere, Gyurcsik Zoltán, akik sokat tettek azért, hogy az átkelő elkészüljön. Mind Medgyessy Péter, mind Adrian Nastase üdvözlőbeszédükben kimagasló eseménynek nevezték a létesítmény megnyitását, amely az első átkelő a két ország között azóta, hogy Magyarország tagja lett az Európai Uniónak. Az ünnepi rendezvény végén a két kormányfő a román oldalon két tölgyfát ültetett el. A felavatás után a két miniszterelnök a nagyváradi Continental Szállóban találkozott az újságírókkal. Rövid ismertetőt tartottak, kérdésekre nem volt lehetőség, ugyanis a román kormányfő váratlanul felállt, és véget vetett a találkozónak. Adrian Nastase elmondta: magyar partnerével arról tárgyaltak, hogy 24 hónap alatt korszerűsíteni fogják az összes határátkelőt egy közösen kidolgozott fejlesztési terv alapján. /Megnyílt a Székelyhíd–Létavértes határátkelő. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 6./ A semmitmondás magasiskolája volt, ahogyan a magyar és a román kormányfő osztotta meg egymással magvas gondolatait a Székelyhíd és Létavértes közötti átkelő átadásán. Medgyessy Péter és Adrian Nastase oly nagy örömmel adta át a román fél miatt egyelőre használhatatlan határátkelőt, hogy a kívülálló azt hihetné: ez a két nép minden gondon túl van, és kéz a kézben menetel Brüsszelig, olvasható a Krónikában. Nagyszalonta és Sarkad között beadványok tucatja ellenére sem nyitották még meg a teherforgalmat. Május elsejétől kizárólag a román–magyar határszakasz egyetlen pontján, a nagylakinál szabad élő állatot és nagyobb mennyiségű állati eredetű terméket, például fagyasztott húst átszállítani. /Rostás Szabolcs: Átverés az átkelőnél. = Krónika (Kolozsvár), júl. 6./
2005. június 22.
Két éve zajlik a 650 éves műemlék katolikus templom javítása Magyarfenesen. Dr. Köllő Gábor plébános abban bízik, hogy az idén sikerül befejezni a munkálatokat. Szakemberek véleménye szerint a templom a XIII. századból való, a freskókat pedig a XIV. században készítették. Magyarországról a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumától, a Kolozs Megyei Tanácstól és magánszemélyektől kaptak támogatást. Nyolc csíki mester dolgozott itt, a falu lakói naponta hozták az ételt nekik. Templom mellett a plébánia épületét is felújítják. Azt tervezik, hogy abban szakmai mesteriskolát létesítenek szórványvidéki gyermekeknek. Magyarfenesen szobrot terveznek állítani a falu jeles festőművészének, Balázs Péternek. /Barazsuly Emil: Magyarfenes. Két éve javítják a római katolikus templomot. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 22./
2005. október 31.
Kolozsváron második alkalommal került sor a Farkas utcai napok rendezvénysorozatára, amelynek keretében október 28-án megnyílt a Farkas utcai templom a képzőművészetben című, több mint félszáz alkotást bemutató képzőművészeti tárlat. A Kolozsvár-Belvárosi Református Egyházközség, valamint a Kelemen Lajos Műemlékvédő Társaság és a László Dezső Alapítvány hagyományteremtő rendezvénysorozata istentisztelettel kezdődött. Fazekas Zsolt lelkipásztor bemutatta internetes honlapjukat. Németh Júlia műkritikus a Farkas utcának és református templomának művelődéstörténeti szerepét hangsúlyozta, és annak irodalolmi vetületeiből idézve tért rá a közelmúlt és korunk jeles képzőművészei, többek között Cseh Gusztáv, Kós Károly, Szolnay Sándor, Dóczyné Berde Amál, Veresspál, Balázs Péter, Györkös Mányi Albert, Cs. Erdős Tibor, Feszt László alkotásaiból rendezett tárlat méltatására. /(h): Farkas utcai napok – másodszor. = Szabadság (Kolozsvár), okt. 31./
2006. február 17.
A napilap Tibori Szabó Zoltán Balázs Péterről szóló monográfiájából vett idézettel emlékezik a három éve elhunyt Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. – Kolozsvár, 2003. febr. 17./ festőművészre „Nem művi csendéleteket festett, hanem képei által több mint jelezni, hangsúlyozni akarta a magával hozott falusi kincsek fontosságát és mérhetetlen értékét. Erre alapozva olyan képi világot teremtett, amelyben a megörökített tárgyak végül a paraszti lét allegóriájává váltak.” /Balázs Péter festőművészre emlékezve. = Szabadság (Kolozsvár), febr. 17./
2006. március 30.
Kántor Lajos szerint a kincses város talán legszebb galériáját nyitják meg március 31-én: az 1956 jegyében avatandó Kolozsvár Galéria kolozsvári magyar kultúrinformációs központot kíván működtetni. A Kolozsvár Társaság elnöke, Kántor Lajos elmondta, hogy a Főtér 22. szám alatt, a magyar főkonzulátus tőszomszédságában lévő épület tetőterének 145 négyzetméteres felülete kiválóan alkalmas galériának. A galérián Erdély és Kolozsvár magyar kulturális-történelmi hagyományaihoz kapcsolódó, állandó részlegeket rendeznek be. Balázs Péter kolozsvári festőnek nyílik emlékszoba jellegű tárlata – hiszen a Kolozsvár Galéria otthona a magyarfenesi születésű, 2003-ban elhunyt művész műteremlakása volt, előtte pedig a Nagyváradon született, 1998-ban Kolozsváron elhunyt Miklóssy Gábor festő műterme. Paulovics László munkái, Cseh Gusztáv és Cs. Szabó László emlékrésze is itt kap majd helyet. A mintegy 50 négyzetméteres nagy terem előadások megszervezésére is alkalmas. Szintén itt láthatók a Kolozsvár Társaság 1956-os emlékműpályázatára érkezett szobormakettek is. Az új létesítmény a Kolozsvár Társaságnak és a Korunk folyóiratnak is székhelyül fog szolgálni. /Gergely Edit: Kolozsvár Galéria nyílik. Kultúrinformációs központot indít be új székhelyén a Kolozsvár Társaság. = Új Magyar Szó (Bukarest), márc. 30./
2006. május 13.
Négy állandó kiállítás kapott helyet a Kolozsvár Társaság új székhelyének falain: Paulovics László: Erdélyi íróportrék; Cs. Szabó László és Kolozsvár; Cseh Gusztáv rézkarcai; Balázs Péter – emlékszoba. A látogató mintegy virtuális művelődés- és irodalomtörténeti sétát tehet a képek nyomán, a május 12-i megnyitón Poszler György kolozsvári születésű akadémikus volt a népes közönség kalauza. Kántor Lajos a Kolozsvár Társaság képviseletében elöljáróban elmondta: az egyesületnek otthont adó műemléképület – egykor Balázs Péter, előtte Miklóssy Gábor műterme – ajtaja nem csak ünnepi alkalmakkor áll nyitva. Naponta felkereshetik az érdeklődők. Információs központként szolgál majd az épp zajló művelődési eseményekről, műemlékek látogatási idejéről, városséták lehetőségéről helyi érdeklődőknek, külföldi és belföldi turistáknak egyaránt. Boér Ferenc színművész Szabédi László verseiből összeállított versműsort adott elő. A Szabédi-napok programja délután megnyitóünnepséggel és előadásokkal folytatódott 1956, Erdély és a magyar írók témakörben. Május 13-án Szabédi sírjának megkoszorúzásával zárul a rendezvény. /F. I. Állandó tárlatavatóval indult a Szabédi-napok rendezvénysorozata. = Szabadság (Kolozsvár), máj. 13./
2006. július 29.
A Kolozsvár Társaság Kántor Lajos elnökletével városi méretűvé szélesítette hatáskörét. Kolozsvárnak beszédes múltja, jelene és jövője van. A jelek szerint e hármas összetevő jegyében tevékenykedik a szervezet. A lehető legvonzóbb helyen, Kolozsvár főterén, a 2003-ban elhunyt Balázs Péter festőművész egykori, 23. szám alatti, Szent Mihály-templomra néző, második emeleti otthonában. Az ajtaját minden érdeklődő előtt szélesre táró festőművész emlékének méltó megőrzésére aligha akadhatott volna megfelelőbb lehetőség, mint ez a művészeti-művelődési célokat szolgáló szervezet székhelyévé átalakított lakás. Egy csöppnyi Kolozsvár. A bejáratnál Cseh Gusztáv jeles házakat, főembereket bemutató rézkarcai – fia, Cseh Áron főkonzul adománya – fogadják a látogatót. A beugróban van a „Cs. Szabó László-szoba”. A legtágasabb teremben kaptak helyet a Paulovics László készítette portrék. A Németországban élő, de kolozsvári-szatmári kötődését feledni nem tudó grafikusművész ajándéka. A Balázs Péter-emlékszoba a festő nagyméretű olajképeinek gyűjteménye. /N. J.: A tárgyi és szellemi kultúra vonzásában. Látogatóban a Kolozsvár Társaság székhelyén. = Szabadság (Kolozsvár), júl. 29./
2008. január 11.
A Közép-Európai Egyetem (CEU) tanára, Balázs Péter volt magyar főtárgyaló és EU-biztos január 10-én Bukarestben az általa irányított tanulmány részeredményeit osztotta meg az RMDSZ elnökével, Markó Bélával és a szövetség politikusaival. Várhatóan márciusban zárul le annak a könyvnek a kézirata, amely nagyszabású kutatási projekt eredményeit feldolgozva jövőképet is nyújt Románia uniós csatlakozásának különféle hatásairól. „Be szeretnénk bizonyítani, megdőlni látszik az az elképzelés, miszerint a rendszerváltás és az EU-csatlakozás ugyanazon a pályán viszi előre az országokat. Az unió nem továbbviszi a rendszerváltás eredményeit, hanem melléállít egy nagyon magas és összetett, nagyon szabályozott követelményrendszert, ami prioritászavarokat okoz” – nyilatkozta Balázs Péter. Kiemelte, a tanulmány három fő aspektusból – belpolitikai, gazdasági és EU-hoz való viszonyulás szempontjából – elemzi a Romániában lezajló változásokat a 90-es évektől napjainkig. Mind a 27 uniós ország górcső alá kerül, a CEU elképzelése szerint. /Oborocea Mónika: Milyen Románia jövőképe? = Új Magyar Szó (Bukarest), jan. 11./
2008. június 14.
Balázs Péter festőművész emlékkiállítását nyitották meg június 12-én, a Kolozsvári Magyar Opera emeleti előcsarnokában. Simon Gábor, az Opera igazgatója köszöntötte az egybegyűlteket. Megnyitóbeszédet mondott Alexandra Rus művészettörténész, valamint Tibori Szabó Zoltán újságíró. Balázs Péter /Magyarfenes, 1919. máj. 28. – Kolozsvár, 2003. febr. 17./ Szolnay Sándor és Szervátiusz Jenő kolozsvári iskolájában festészetet és szobrászatot tanult. A művész tagja volt az 1939-ben alakult, Tizenötök néven ismert, a Barabás Miklós Céh fiataljait tömörítő művészcsoportnak. Fejlődését a második világháború és az azt követő kelet-európai sors jelentős mértékben akadályozta. Nehezítette életútját falusi származása. Olyan képi világot teremtett, amelyben a megörökített tárgyak a paraszti lét allegóriájává váltak. 1952-től két és fél évet töltött Románia különböző börtöneiben. Szabadulása után a politikai élettől távol tartotta magát. Balázs Péter életművét mintegy nyolcszáz olajfestménye mellett, grafikusi és illusztrátori tevékenysége teszi teljessé. /Tibori Szabó Zoltán: Balázs Péter emlékkiállítása. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 14./
2008. június 19.
Kolozsváron Balázs Péter-műveket árvereztek a magyarfenesi közösségi ház javára. A festményeket a néhai művész családja ajánlotta fel, hogy ezzel támogassa a magyarfenesi közösségi ház építését. Balázs Péter /1919-2003/ művészi pályája ugyanis a Kolozsvártól 20 kilométerre fekvő faluból indult. Balázs Péter egyike volt a kolozsvári Magyar Művészeti Intézet alapítóinak. A második világháború után ebben az intézetben indult újra az erdélyi magyar művész-, zenész- és színészképzés. Lengyel István magyarfenesi református lelkész örömmel újságolta, óriási segítséget kaptak az árveréssel. A közösségi ház tető alatt van, ebből a pénzből ráköthetik a víz- és a földgázhálózatra. /Gazda Árpád: Képekből vezetékek. = Krónika (Kolozsvár), jún. 19./
2008. augusztus 19.
Huszonöt éve, 1983-ban mutatták be Budapesten, a Városligetben az István, a király című, mára klasszikussá lett rockoperát. A szerzőket – Boldizsár Miklós drámaírót, a zeneszerző Szörényi Leventét és a szövegíró Bródy Jánost – már a hetvenes évektől foglalkoztatta a magyar államalapítás kora. A történetet Nemeskürty Istvánnal, a Mafilm Budapest Stúdió akkori vezetőjével történt magállapodás értelmében filmen akarták feldolgozni. A városligeti bemutatót csak nyilvános forgatásnak szánták, de a hatalmas érdeklődés miatt ez lett az elsődleges produkció. Mivel augusztus 20. akkoriban hivatalosan az új kenyér ünnepe és az alkotmány napja volt, a darab rendezőjének, Koltay Gábornak kellett közbenjárnia Maróthy Lászlónál, az MSZMP budapesti bizottságának első titkáránál, hogy engedélyezzék az előadásokat. Végül 1983. augusztus 18. és 28. között hét alkalommal, összesen százezer néző előtt mutatták be a népzenei elemeket és az egyházi gregorián zenét a populáris zenével ötvöző művet. Az István, a király a magyarországi színházi gyakorlatban is áttörést jelentett, hiszen a színészek – Pelsőczy László, Berek Kati, Sára Bernadett, Hűvösvölgyi Ildikó, Balázs Péter és Balázsovits Lajos – mellett főszerepet kaptak a rockélet nagyjai is: Varga Miklós, Vikidál Gyula, Nagy Feró, Deák „Bill” Gyula, közülük akkor többen „lázadónak” számítottak. A bemutató helyszíne ekkor kapta a Királydomb nevet, és ma már hivatalosan is így nevezik. A rockoperát egy évvel később a Szegedi Szabadtéri Játékok keretében a Dóm téren játszották, majd 1986-tól a Nemzeti Színházban, Kerényi Imre rendezésében került színre. Ez a változat 1989-ig 224 előadást ért meg és mintegy 180 ezer nézőt vonzott. A rendszerváltást követően, 1990-ben a Népstadionban mutatták be (a létesítményben ez volt az első magyar koncert), a két estére összesen 120 ezren váltottak jegyet. A darabot 1992-ben a sevillai Expón, majd Németországban, Ausztriában, az Egyesült Államokban, Ausztráliában is játszották, húsz évvel az ősbemutató után, 2003-ban Erdélyben, Csíksomlyón 350 ezer néző előtt adták elő. A műből 1984-ben készült filmet rövid idő alatt másfél millióan látták, a hanganyag megjelent bakelit lemezen, kazettán és CD-n is, a film jubileumi, kétlemezes kiadása idén látott napvilágot. A bemutató negyedszázados évfordulóján a Magyar Televízió tehetségkutató műsorban válogatta ki a jubileumi előadás szereplőit, az újrafogalmazott produkciót júniusban mutatták be a Papp László Budapest Sportarénában, majd a Szegedi Szabadtéri Játékokon láthatta a közönség. /25 éves az István, a király. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 19./
2009. április 23.
Dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértő elmondta, hogy évekkel ezelőtt kezdődött a kutatás. Első tanulmánya egy magyar tudományos folyóiratban körülbelül tíz-tizenegy évvel ezelőtt jelent meg. Budapesten ő volt a határon túlról érkezett orvosok honosítási bizottságnak az elnöke. A legtöbb orvos Erdélyből érkezett. Felvidékről és Vajdaságból sokkal kevesebben jöttek. A legtöbben 1991–1992-ben jöttek. A 90-es évek elején, négy év alatt közel 1500 orvos érkezett Magyarországra. A következő hullám Magyarország uniós csatlakozása után következett be. Hamar lelassult a folyamat. Mostanában a diplomás bevándorlók száma 100 és 200 közé tehető évente. A bevándorlók zöme marosvásárhelyi, illetve a vásárhelyi egyetem végzettje. Vannak másfajta jelenségek is. Romániában megemelték a háziorvosi fizetést, lehet, hogy megkezdődik a visszaáramlás. /Máthé Éva: Hazatérnek az orvosok. Interjú dr. Balázs Péter orvosmigráció-szakértővel. = Krónika (Kolozsvár), ápr. 23./
2009. május 7.
Jelentős esemény volt a Népegészségügyi Társaság XVII. nemzetközi kongresszusa, melyet elsőként szerveztek meg Magyarország határain túl: április 17–19-e között Marosvásárhelyen. Az idei Dr. Johan Béla-díjat dr. Bedő Károly nyugalmazott marosvásárhelyi egyetemi tanár és dr. Ember István, a Pécsi Tudományegyetem professzora kapták, a magyarországi és erdélyi kapcsolatok ápolása terén kifejtett munkásságukért. Dr. Balázs Péter professzor, a SOTE egyetemi tanára Orvosok migrációja Románia és Magyarország viszonylatában címen készített statisztikát az elvándorlásról. 1989–92 között 1462 erdélyi magyar orvost vettek nyilvántartásba Magyarországon. Az elmúlt két-három évben csökkent a kitelepülők száma. A helyi népesedési helyzetet dolgozta fel dr. Bedő Károly és dr. Domahidi János munkája az 1949–2008 közötti marosvásárhelyi migrációról. Románia 1945–2007 közötti demográfiai helyzetét dr. Farkas Evelyn és dr. Hadnagy Ildikó munkája mutatta be. Kisebbségi sors, gyógyítás és nyelvi kommunikáció címmel a kettős nyelvi környezetben szolgáló orvos és beteg viszonyának sarkalatos kérdéseit, kritikus momentumait, gyakorlati és erkölcsi vonatkozásait mutatta be dr. Matekovits György és dr. Ábrám Zoltán munkája. /b. gy. : Népesedési kérdések a marosvásárhelyi kongresszuson. = Népújság (Marosvásárhely), máj. 7./
2009. június 17.
Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő június 16-án Washingtonban átvette az amerikai Kommunizmus Áldozatainak Emlékhelye Alapítvány által neki ítélt Truman–Reagan Szabadság-érmet. A New York-i székhelyű Magyar Emberi Jogok Alapítvány (HHRF) és az Amerikai Magyar Koalíció (HAC) szervezésében Tőkés sűrű politikai programnak tett eleget. A Fehér Ház keretében felállított Nemzetbiztonsági Tanácsban többek között megbeszélést folytatott Anthony Blinkennel, Joe Biden amerikai alelnök külpolitikai főtanácsadójával. „Igen sajnálatos, hogy az Európai Unióban, valamint az Egyesült Államokban a kisebbségi kérdést továbbra is általános érdektelenség övezi, vagy – jobbik esetben – a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe” – fejtette ki Tőkés László. Balázs Péter magyar nagykövet azon kijelentésére válaszolva, miszerint „térségünkben a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”, Tőkés kifejtette: határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, és az elnyomást elszenvedő kisebbségi közösséget védők patriotizmusa között. Ez utóbbi politikai magatartás jellemzi a szétszakított magyarokat. A washingtoni Kossuth Házban Tőkés László találkozott a helyi magyar közösség képviselőivel, akiknek az „Unió, Erdéllyel!” című előadásában ismertette a romániai közélet legújabb fejleményeit. A határok feletti nemzetegyesítés kapcsán a Magyar Összefogás listáján mandátumot nyert EP-képviselő elmondta: megegyeztek a Fidesszel, Orbán Viktor elnökkel, hogy „idén egy egységes Kárpát-medencei képviselet létrehozatalára törekszünk”. Mint kifejtette, ez azt jelenti, hogy az erdélyi 3, a magyarországi 22 és a felvidéki 2 EP-képviselő nem külön képviselik közösségeiket, hanem „összefogunk, teljes mértékben európai szellemben, hiszen mindannyian európai polgárok vagyunk, egyazon unióhoz tartozunk”. Egy kérdésre válaszolva az EP-mandátumokat szerzett Jobbik kapcsán úgy fogalmazott: „elvben közel állnak hozzánk, viszont ha vadakat mondanak, akkor rendkívül kínos helyzetbe hoznak bennünket”. Hozzátette: „például ha ők azt akarják, hogy Székelyföld szakadjon el Romániától, és én megelégszem az autonómiával, akkor nagyon kontraproduktív lesz részvételük”. /Moldován Árpád Zsolt: Washington: kitüntették Tőkést. = Új Magyar Szó (Bukarest), jún. 17./ Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő magyar nemzetpolitikai rendszerváltozást sürgetett a washingtoni Kossuth Házban. Hasonlata szerint az eddigi kisebbségpolitika útján a magyarság olyan, mint egy szerteszabdalt sereg, „ha pedig összeáll a magyarság, és egyesíteni tudja erejét, akkor ütőképes sereggé válunk”. „Arra van szükség tehát, hogy a sokfajta magyar ügy helyett egy magyar ügyben gondolkozzunk (...) a 14–15 milliós nemzetre szabjuk kisebbségpolitikánkat, (...) éspedig a Kárpát-medencei magyar nemzet önrendelkezési jogának elve alapján”. Azt mondta, ki kell vívni a határon túli magyar nemzeti közösségek számára is az önrendelkezés jogát a korlátozott szuverenitás alapján, „az autonómiák egész rendszerének a felépítése révén”. /Nemzetpolitikai rendszerváltozást sürget Tőkés. = Szabadság (Kolozsvár), jún. 17./
2009. június 20.
Balázs Péter magyar külügyminiszter nemrég kijelentette, hogy térségünkben ,,a legnagyobb veszélyt a nacionalizmus jelenti”. Erre reagálva Tőkés László református püspök, európai parlamenti képviselő kifejtette, hogy határozottan különbséget kell tenni a többségi nemzetek agresszívan elnyomó nacionalizmusa, másfelől pedig az elnyomott kisebbségi közösségek védekező patriotizmusa között. Tőkés László illyési fogantatású érzékenysége érthető – nacionalista, aki jogot sért, patrióta, aki jogot véd. Megállapítása szerint az EU-hoz csatlakozott volt kommunista országokban, nevezetesen Magyarország szomszédainál sertéspestisjárvány módjára terjedő, magyarellenes nacionalizmus kapott lábra. Példaként a Nagy-Románia Párt választási előretörését említette az EP-választásokon, de hozzátehetők a szlovák nacionalizmus frontembereinek kijelentései, például Ján Slota meg akarja szabni, hogy a magyarok milyen szavakat használhassanak. (A Felvidék megnevezés és a Kárpát-medence emlegetése sérti a fülüket, tömény nacionalizmusra vall a magyar településnevek használatát ,,szabályozó” törvények kierőszakolása is.) Romániában: a magyar vezetőréteg eltávolítása, a román jövevények funkciókba tolása is a nacionalizmus erősödésének eklatáns példái, az ortodox egyház támogatott térnyerése pedig aggasztó méreteket öltött. Tőkés László kifogásolta azt is, hogy az alapvetően diszkriminatív romániai egyházpolitika és a vallásügyi törvény nem szerepel a Romániáról összeállított jelentésekben, és szót sem ejtenek a moldvai csángók egyházi segédlettel folytatott asszimilációja ellen. Tőkés László amerikai útján felvetett fontos gondolat az is, hogy a hagyományos, őshonos kisebbségek problémáját a bevándorolt kisebbségek ügye szorítja háttérbe, s a fejlett demokratikus országok alig fordítanak figyelmet a kommunista múlt visszahúzó örökségére. Balázs Péter külügyminiszter fogalmazása egybecseng azzal a magyarországi politikai szlogenhalmazzal, melyet a kormányon lévő jelenlegiek unos-untalan a magyarság szemébe vágnak, kiegészítve némi cigányellenességgel és az antiszemitizmus vádjával. /Sylvester Lajos: Sertéspestisként terjedő nacionalizmusok. = Háromszék (Sepsiszentgyörgy), jún. 20./
2009. június 25.
Elfogadhatatlannak nevezte Balázs Péter külügyminiszter a pozsonyi parlamentnek a magyar–szlovák kapcsolatokat érintő, közelmúltban tett nyilatkozatának egyes megállapításait. Eszerint mély aggodalomra ad okot „a nacionalizmus, az antiszemitizmus és az idegengyűlölet szélsőséges növekedése a magyar társadalomban”, illetve amely szerint „a Magyar Köztársaság néhány alkotmányos képviselőjének és politikusának olcsó, demagóg és nacionalista felhívása aláássa a szlovákok és a magyarok békés együttélését” – idézte Balázs Péter. Tény ezzel szemben – mutatott rá –, hogy a magyarországi szélsőséges erőktől elhatárolódott a magyar kormányfő, az államelnök, a törvényhozás elnöke, csakúgy, mint a parlamenti pártok vezetői. A szlovák parlament június 3-i ülésén elfogadott nyilatkozatában ítélte el Orbán Viktor Fidesz-elnök és más magyar politikusok „nacionalista kijelentéseit”. /Elfogadhatatlan nyilatkozat. = Krónika (Kolozsvár), jún. 25./
2009. július 20.
A balkáni országok európai integrációjáról, a határon átnyúló pályázatok témájáról, a Nabucco gázvezetékről és az európai Duna-stratégiáról tárgyalt egyebek között a román, a szerb és a magyar külügyminiszter július 18-án Temesváron. „Szerbia az utóbbi időszakban olyan fontos lépéseket tett az európai integráció ügyében, melyeket figyelembe kell venni, amikor az állampolgárok szabad mozgásáról és a kereskedelmi megállapodásokról beszélünk a jövőben” – jelentette ki Cristian Diaconescu román külügyminiszter. A temesvári találkozó a negyedik háromoldalú román– szerb–magyar külügyminiszteri tárgyalás, melyet háromévnyi kihagyás után rendeztek meg. Balázs Péter magyar külügyminiszter kifejezte reményét, hogy a jövőben gyakrabban lesznek ilyen egyeztetések. Vuk Jeremics szerb külügyminiszter hangsúlyozta, hogy a három fél között politikai konszenzus van a vízumkérdésben, s jövőre valósággá válik, hogy a szerb állampolgárok szabadon közlekedhetnek a két másik országban és az egész Európai Unióban. /Három miniszter a hármas határon. = Új Magyar Szó (Bukarest), júl. 20./
2009. augusztus 4.
Sólyom László köztársasági elnök közleménye szerint a kisebbségi nyelvhasználat korlátozása Szlovákiában összeegyeztethetetlen a kisebbségeket védő nemzetközi törvényekkel és az Európai Unió értékrendjével. A Balázs Péter külügyminiszterrel és Németh Zsolttal, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnökével folytatott megbeszélésen elhangzott: az anyanyelv használatának ilyen szigorú szankciókkal fenyegetett korlátozása nem csupán a szlovákiai magyarság érdekeit és eddig gyakorolt jogait sérti, de több két- és többoldalú nemzetközi megállapodás szellemével, egyes esetekben betűjével is ellentétes. „Többnemzetiségű állam homogén nemzetállammá alakítása erőszakos nyelvi asszimiláció, az Európai Unió értékrendjével összeférhetetlen, és a kisebbségeket védő mai nemzetközi jogrenddel ellentétes” – olvasható a közleményben. A köztársasági elnök a találkozón nagyra értékelte, hogy a parlamenti pártok és a történelmi egyházak ritkán tapasztalható egységben álltak ki a szlovákiai magyarság nyelvhasználati jogainak védelmében. Balázs Péter külügyminiszter kiemelte, hogy az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet után Magyarország az Európa Tanácshoz és az ENSZ Emberi Jogi Tanácsához fordul a nyelvtörvény miatt. Németh Zsolt, az Országgyűlés külügyi bizottságának fideszes elnöke kiemelte: európai látogatássorozatot terveznek a magyarországi parlamenti pártok és a házelnök a szlovák nyelvtörvény miatt. /Sólyom: a nemzetközi joggal ellentétes a szlovák nyelvtörvény. = Szabadság (Kolozsvár), aug. 4./
